"Koszorúság"...

Az én idei koszorúm.

    Karácsony közeledtével lassan nekiálltam elkészíteni az idei asztali díszünket, Adventi köszorúnkat. Az idén a jeges fehér és a pezsgő színei varázsoltak el igazán, no meg az örök kedvenc, az éjkék. A koszorúmat a nosztalgia és az elegancia jegyében igyekeztem megvalósítani, talán sikerült is.


Találtam otthon a szekrény mélyén egy régi koszorúalapot, önmagában már nem mutatott túl szépen, az "idő vasfoga"kikezdte. Na jó az igazat megvallva inkább a cicáim karmai hagyták rajta nyomaikat. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy szépen bevonom, ami elég egyszerű vállalkozásnak tűnt. Mikor belekeztem, már láttam, hogy azért nem olyan könnyú fába vágtam a fejszémet. Ennek persze egyetlen oka az volt, hogy az a fergeteges ötlet született meg a fejemben, hogy a koszorú szép jeges fehér alapot kapjon. Ehhez be is szereztem a kellékeket a hobby üzletben, pontosan nem is tudom az anyag nevét, amivel bevontam, de leginkább a Mikulás szakálla és valami nagyon érdekes műfű keverékére hasonlított a dolog. 


Eddig nem is volt gond, gondoltam szépen rátekerem és kész. Mikor otthon kibontottam, akkor már kezdtem érzeni, hogy ez most nem jött be, mert a szálak különböző hosszúságuak voltak, így a koszorű úgy nézett ki, mint amikor a fodrász jól belenyír az ember hajába. Éreztem, hogy valamivel ezt rögtítenem kell, valami átlátszó és erős ragasztó kellett hozzá, ez pedig nem más lett, mint az üvegragasztó.


A hatalmas pisztoly alakú tárggyal, amivel sikerült elővarázsolnom a tubusból a ragasztatót kb. két napig szenvedtem a szoba közepén, Héra cica természetesen nagyon érdeklődő volt, mint mindig, de leginkább hátráltott a munkában. 
Mire kész lettem azt hiszem mindenhol lehetett egy kis üvegragasztó maradékot találni a szobában. Két napba telt, mivel a rétegeknek száradniuk is kellett, de az eredménnyel nagyon elégedett voltam.


 Végül a téli tájat szimbolizáló koszoralapra, régi kis figuráim kerültek rá a nosztalgia jegyében. Közepén damilon a téli jeges világot idézve és egy kis eleganciát kölcsönözve kristályokat helyeztem rá  4 szálon, a 4 hét szimbólumaként. És hogy ezek a kristályok milyen nehézségek és bonyodalmak árán kerültek rá a koszorúra?  Na az egy másik történet, de azzal inkább már nem is untatlak Titeket ... :).