Equus, equus, equus...

Mert szép, mert nemes, mert Nagyapám kedvence volt... 

forrás: ditteisager

Az ego elmélkedése... - Allure

    Szeretem kiírni magamból a bennem lévő gondolatokat, vannak időszakok, mikor csak úgy írok, írok magamnak, a saját önismeretem, önfejlődésem javára. Vannak szakaszok az életemben, mikor nem jönnek a gondolatok, talán nem is ez a helyes megfogalmazás, mert a gondolatok bennem vannak, hiszen ma már néha üres frázisként puffogtatva "Cogito ergo sum"..., de néha szavakkal nem kifejezhetőek, ez az én ataraxiám. Most ennek van itt az ideje az én szellemi műhelyemben a Fibulán, hogy ez vihar előtti csönd-e, ki tudja, de a jó öreg görög tragédiák tanait ismerve konfliktus nélkül nincs katarzis :).

http://www.ditteisager.dk/

Ellentétek harmóniája...

fotók: Alexi Lubomirski 

http://www.alexilubomirski.com/photography.html#Vanity-Fair#img0

"Az írói magány múzsái"

fotó: Haraszti Agnes photography

harasztiagnesphotography

"Álld helyed bátran, ha szorít a sors, és
légy szilárd; viszont okosan, magad vond
össze, hogyha kedvez a szél, tulontúl
büszke vitorlád."

Horatius: Licinius Murenához (Szabó Lőrinc fordítása)

Khaosz után...

Gaia

Forrás: Google, http://iowntheworld.com/blog

Amikor az enteriőr magával sodor...

PHOTOGRAPHER: Jean-Baptiste Mondino

forrás: http://pascal-riot.livejournal.com/

Mert a mese az kell...

A mese "mítosza"

„…Amikor a nagy közösségi szertartások, kultuszok egészen kicsivé: elbeszéléssé és odahallgatássá, majd pusztán olvasássá zsugorodnak, akkor már meséről van szó.”  (Kerényi Károly)

  A mese gyökerei  is, mint  nyugati civilizációnk szinte minden alapja, a görög - római kultúrkörből származnak. A görög Aiszópusz, az európai meseirodalom megalapítója, római követője, Phaedrus, jórészt Aiszópusz állatmeséit dolgozta fel verses formában. Állatmeséiben az emberi hibákat bírálta, a szórakoztatás mellett ezekkel a mesékkel a tanítás volt a fő célja.  Aiszopusz meséit a huszadik században Milo Winter illusztráció keltették életre, immár nem csak felnőttek számára. 

De tegyük is félre a "tudományoskodónak" ható sorokat, hiszen erre ott a Wikipédia és térjünk rá a mesére, mert a mese az kell.

Milo Winter illusztrációk

"Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt s a porcukor az abroszon a hó." (Kosztolányi Dezső)

    Nincs ember szinte, akinek a mese szó hallatán, ne a gyerekkora jutna eszebe, amikor szüleink, nagyszüleink vagy kedvenc óvónénink mesélt nekünk. Felnőttként a mindennapok zűrzavarában sokszor elfeledkezünk  a mesékről, arról a világról, ami gyermekként  egy elvarázsolt világon  keresztül   készített fel minket az élet forgatagára. Mindenkinek van egy szívenek kedves  meséje, amit őríz és jó esetben továbbad a saját gyermekének. Érdekes dolog a mese misztériuma, generációkat köt össze, ha két ember semmi közös pontot nem talál, akkor La Fontaine, Andersen, a Grimm testvérek vagy a magyar meseirodalmoból szemezgetve Heltai Gáspár, Benedek Elek, Bálint Ágnes segít.

Benedek Elek

Holle anyó - Milo Winter

Alíz csodaországban - Milo Winter

 A mese történetéből nem hagyhatjuk ki napjainkban a televizió korszakát és a Tv macit, a Magyar Népmeséket, Mazsola és Tádét, Cicamicát és Morzsa kutyát a Futrinka utcából vagy Károly bácsit, a szeleburdi Frakkot és Szerénkét és még hosszan sorolhatnánk.

Ha pedig már a maci történelemnél tartunk, itt van nekünk Füles Mackó, a jó öreg Micimackó a Százholdas Pagonyból, és aki esetleg még nem ismerné, most ünnepélyesen bemutatom Barni macit.

Mosó masa és  Barni maci meséi

  Hol is találkozhattam volna én mint városban szocializálodott ember egy medvével. A válasz nagyon prózai, mivel az én napfényes városomban Szegeden megbúvik egy nem is olyan kicsi Vadaspark a gyerekek és természetesen a felnőtt generáció örömére is.

  Egy szép napon, én, mint az állatok és mesék őszinte híve, egy kicsit megelégelve a mindennapok munkával töltött monotonitását, kivételesen a Facebook adta lehetőségek egyik praktikusabb oldalát választottam és Vadaspark oldalát böngészve igyekeztem lazítani. 

Egyszer csak egy mosómedve kedves tekintete nézett rám vissza egy könyvborítóről, “Ó, azok a csodálatos állatok - Állatkerti történetek” címmel. Mosó masa mosodája, ami sokunknak ismerősen cseng, és ha már itt tartunk, akkor Gedeon, a gőgős gúnár jutottak eszembe, a kis zöld és narancssárga könyvecske, amit de sokan cipletünk magunkkal naponta az iskolába, mert hát "de nehéz az iskolatáska". Egyből felülkerekedett bennem "gyermeki" kíváncsiságom, és mint kis könyvmoly utána néztem az írónőnek, Telegdi Ágnesnek, vajon ki lehet az az ember, aki ilyen  kedves dologba vágott bele.

  Ekkor ismerkedtem meg Barnabással, a mackóval és kis történeteivel, akinek csöpp lénye és bájos tekintete egyből levett a lábamról, ahogy később Barnabás Anyukája. Mert az élet úgy, hozta, hogy "Mosó masa" és Barni mackó után az írónőt is megismertem és baráti kapcsolatba kerültünk. Ági munkássága példaértékű, végzett gyógypedagógusként hihetetlen szeretet és elkötelezettség sugárzik belőle a munkája és legfőképpen a gyerekek felé. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy mi szülők és leendő szülők is visszarepülhetünk gyerekkorunkba és a lelkünk olyan részét mozgatja meg történeteivel, amik rohanó világunkban már - már  néha elveszni látszik.

  Ha belelapozunk ezekbe a könyvébe, legyen szó akár Barni maciról(Barnabás mackó törtnete), vagy  az állatok kis történeteiről, ( Ó, azok a csodálatos állatok) a képek és a hozzájuk szőtt történetek nem csak a gyerekeket, hanem minket felnőtteket is magukkal ragadnak.

És elárulok Nektek egy "titkot", a fotókat is Ági készíti ám.

További képek és információk:

http://fibulaaurea.blogspot.com/2012/02/talalkozas-barnabassal.html

 Íme az  ifjú rajongók :).

Múlt és jelen, Barni maci egykor és most.

A héten személyesen is találkozhattok Ágival, aki teheti, nézzen ki a  Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a kicsiknek és a nagyoknak is jó hétvégi program lehet :).